Elektronikai és informatikai DIY projektek

Mikroelektronikai és informatikai bütykölések

Ponthegesztő készítése mikrohullámú sütő trafóból

2018. március 20. - BTSoft

header_2.png

Mert kellett egy akkumulátoros csavarbehajtó...  

   cmi_18v.pngNemrég szükségem volt egy akkumulátoros csavarbehajtóra. Nem gondoltam, hogy egy új kellene, így a használt piacon néztem körül. Be is szereztem egy ugyan nem túl jó állapotban lévő, de működőképes CMI 18V fúrót 2db NiCd akkumulátorral. Sajnos hamar kiderült, hogy meglehetősen fáradtak már az akksik. A neten fellelhető ajánlatokból kiderült, hogy az akkumulátorok felújítása egy új és jóval modernebb csavarbehajtó árával vetekedik, így erről rögtön le is mondtam. De olcsó volt és erős is a kütyü, így nem estem kétségbe: a töltője felhasználásával átalakítottam vezetékesre. 

   prowork_as12.pngHasználtam is egy ideig, minden rendben volt, de hát azért mégis csak egy vezeték nélküli eszközre lett volna szükségem... 
Újabb próba a használt piacon: találtam is egy patika állapotban  lévő Pro Work AS12 típust 1db akksival eredeti dobozában. Az árából már tudtam, hogy  ezzel is dolgom lesz, de már születőben volt bennem a gondolat, hogy valószínűleg belevágok az akkus fúrók felújításának - akkor még nem látott viszontagságos - munkálataiba, így bátran meg is vettem.

 Ahogy az várható volt a második fúró akksija is döglött volt (valószínűleg gyári hibás lehetett, mert tényleg teljesen újszerű állapotban volt a fúró és a töltője is), így megszületett a döntés: akkumulátor felújításba kezdek!

 

2018.05.15

Időközben megszületett a ponthegesztő korszerűbb, precízebb beállításokat lehetővé tevő, diszkrét elemekből felépített impulzusszámlálós Arduino mikrovezérlős változata. Bővebben ebben a posztban olvashatunk róla.

NiCd vagy Li-ion?

    Bár a fenti fúrókban található NiCd cellák jóval igénytelenebbek, de számomra egy rettentően idegesítő tulajdonsággal rendelkeznek: az emlékezés/memóra effektussal. A li-ion cellák viszont kényesek: mind a töltésük, mind a kisütésük meglehetősen macerás folyamatot igényelnek. Viszont nagyon ügyes és igen csak olcsó(!) áramkör modulokkal (BMS PCB, charger, stb.) könnyen meg lehet oldani azt, hogy a li-ion akksik is kevésbé igényeljék a felhasználó folyamatos törődését. Ezekről a kiegészítő elektronikai modulokról részletesebben és bővebben egy másik, a fúrók felújításának projektjéről szóló cikkben lehet majd bővebben olvasni.

    Tehát némi utánjárással hamar arra a döntésre jutottam, hogy nem az eredeti 1-1,2Ah-s NiCd akkumulátorokkal fogok bajlódni, hanem a modernebb, nagyobb kapacitású (2,5-3Ah), ipari (15-20A folyamatos leadására képes) 18650-es méretű li-ion cellákat fogom használni, amiket akár már 500-1400Ft/db áron be lehet szerezni. Az olcsóbbak teljesen új akkutelepek bontásából származnak (némi bontási sérülésekkel, forrfül maradványokkal a ponthegesztések eltávolítása miatt), a drágábbak a zsír új cellák. Persze a felső határ az árakban itt is a csillagos ég...

  

Kell egy ponthegesztő!

    Már az elején szeretném tisztázni, hogy egyáltalán nem értek a ponthegesztéshez (még a nem ponthegesztéshez sem), nem ismerem a pontos szakkifejezéseket, így kéretik ezt a blogot is ilyen szemmel olvasni...

    Úgy gondoltam, hogy amíg megjönnek a megrendelt li-ion akksik, valamint a fentebb említett elektronikai modulok Kínából (2-4 hét), addig lesz időm elkészíteni egy ponthegesztőt. A 18650-es li-ion cellák bár némi ügyeskedéssel forraszthatóak is, de ha már egyszer felújítást végzek, akkor megpróbálom azt úgy kivitelezni, hogy legalább hangulatában hasonlítson egy profi átalakítási művelethez. Azaz forrasztás helyett ponthegesztéssel fogom illeszteni a cellákat egymáshoz. Kell tehát egy ponthegesztő!

    Elég sok időt töltöttem el a neten található különböző házi készítésű megoldások áttanulmányozásával. Nagyjából két irányzat létezik a DIY (házi/hobby gyártmány) világában: egy nagyobb kapacitású akkumulátor vagy feltöltött kondenzátor-telep kisütésén, ill. mikrohullámú sütő trafójának (továbbiakban: MOT, Microwave Oven Transformer) szekunder oldali áttekercselésén alapuló megoldások. Rengeteg - főleg videó formátumú - ismertető anyag található a neten, néhány érdekesebb forrás a témákban az alábbiakban látható: 

Akkumulátor/kondenzátor telep kisütés:

 MOT kivitel:

Mindenképpen érdemes külön figyelmet fordítani a "Hobby Elektronika Ponthegesztő készítése házilag" fórumára, ahol nagyon sok, és igen csak jól hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat osztanak meg egymással a posztolók!  

MOT vagy akksi kisütés? 

    Mivel az akkumulátor/kondenzátor telep kisütéses történet számomra kissé körülményesnek tűnt (akksi beszerzés, annak töltése, nagy áramú FET-es kapcsolók építése, és alkatrészeim se voltak hozzá, meg különben is ...), így a MOT mellett döntöttem. Egy MOT-ot nem tűnt olyan nehéznek a fentebb említett videók és leírások alapján átalakítani. Viszont a témában nyilatkozók számos alkalommal említették, hogy a finomabb munkák élérése érdekében érdemes időzítővel és/vagy szabályozó áramkörrel együtt építeni a ponthegesztőnket. Nem tartottam rossz ötletnek, én is így fogom tervezni a saját MOT alapú ponthegesztőmet.   

Szabályozható MOT!

    A leírásokban ismertetett szabályozó áramkörök az egyszerű időzítő reléktől az Arduino alapú dupla impulzust biztosító mikrokontrollerekig terjednek. De léteznek kész, 'bóti' modulok is, nem is drágák, vannak közöttük komolyabb kivitelezésűek is. Általában a 'rendesebb' áramkörök nem csak a hegesztés időtartamát (impulzus szélességét) hanem a hegesztési áramát/teljesítményét is beállíthatóvá teszik. Úgy gondoltam, hogy - felelevenítve a korábbi szakmámat - megpróbálok egy olyan áramkört létrehozni, amely biztosítja a fentebb körülírt funkcionalitásokat, mindeközben leporolhatom a már rég megkopott elektronikai ismereteimet is. Tehát egy MOT alapú ponthegesztőt fogok készíteni, állítható hegesztési idővel és teljesítménnyel.

 

A ponthegesztő kivitelezése - V0.0.1

    Úgy gondoltam, hogy ha már nekiállok egy ponthegesztőnek, akkor egy több funkciós ponthegesztő kivitelt szeretnék megvalósítani, amely a cellák hegesztésén kívül képes megbirkózni a vékonyabb fémlemezekkel is. Ez viszont kétfajta elektród "fejegységet" igényel (utólag is elnézést az értő szemektől a nem szakszerű "applikátor" megnevezésekért):

  • ponthegesztő "tollat": egyoldali kétpontos hegesztést biztosít,
  • hegesztő sajtót, vagy prést: kétoldali egypontos hegesztést tesz lehetővé .

Nem szerettem volna, ha különböző egységek cseréje miatt mindig egy villáskulcsot kelljen a közelben tartani, emiatt eleve egy gyorscsatlakozós  megoldásban gondolkodtam.

Az alábbiakban egy MOT alapú, a hegesztési idő és a teljesítmény szabályozását is megvalósító DIY ponthegesztő tervezési és elkészítési lépéseit, valamint a közben szerzett tapasztalatokat ismertetem.

 A MOT előkészítése

    A MOT előkészítésénél szintén a legjobb stratégia, ha átnézünk néhány olyan videót, amely a MOT alapú ponthegesztők készítésével foglalkozik. Nekem a kedvencem a Making a simple Spot Welder videó. Röviden összefoglalva a lépések:

  1. mot-1.jpgEl kell távolítani a szekunder (vékonyabb huzalozású, nagyobb menetszámú) és a magnetron fűtés (néhány menetnyi vastagabb szigetelt menet középen) tekercseit . A szekundert legkönnyebben úgy lehet eltávolítani, hogy vasfűrésszel levágjuk a tekercs egyik oldalának a vasmagból kiálló mindkét részét, majd a másik irányba kiütögetjük (bár inkább kiszenvedjük) a vasmagból a maradékot. Vannak eljárások, amelyek a hegesztés mentén szétvágják a vasmagot és úgy távolítják el a szekundert, majd újra összehegesztik a darabokat.
     
  2. A leírások túlnyomó része nem tesz említést a tekercsek között lévő mágneses söntökről, de néhol kifejezetten ajánlják az eltávolításukat.

  3. Az alábbi táblázat tartalmát átfutva válasszuk ki a szimpatikus (pontosabban a célzott áramerősséghez leginkább megfelelő) szekunder oldali vezeték keresztmetszetet, majd minimum 2 menetet tekerjünk a trafóra szekunderként. 
    Mivel ponthegesztőt készítünk, így a legkisebb BI (bekapcsolási idő) oszlopot is használhatjuk, mint tájékoztató információ. Rövid idejű (tipikusan max 4-8 mp) terheléseknek lesznek kitéve a kábelek, így ezek az értékek - a tapasztalataim szerint - túlléphetőek (értsd ~1,5-2 szorzó). Egy Ø70mm² keresztmetszetű kábelt 1000-1100A rövid idejű terhelésnek károsodás nélkül ki lehet tenni, persze a melegedésre ügyelni/figyelni kell a kivitelezés során.

    A [mm²] Imax [A] /BI=100% Imax [A] /BI=60% Imax [A] /BI=35%
    16 125 160 200
    25 160 200 250
    35 200 250 315
    50 250 315 400
    70 315 400 -

    (forrás: http://www.tankonyvtar.hu: Hegesztő kábelHegesztőkábelek)

    Minél rövidebb kivezetésekre kell törekedni, a csatlakozási pontokat gondosan kell kivitelezni. Igen nagy áramok folynak, a legkisebb ellenállás növekedés is feszültségesést fog eredményezni az elektródák között, amiből amúgy is kevés van. Ráadásul a nem kívánt melegedések forrása is egy ilyen hely. 

 

Néhány gyakorlati tapasztalat

  • Nem könnyű és egyáltalán nem tiszta labormunka a trafó szekunder oldali tekercsének az eltávolítása.

  • Valóban érdemes eltávolítani a két tekercs között lévő un. mágneses söntöket! Néhány tized voltot és nagyobb áramerősségeket tudunk így elérni ugyan azon szekunder menetszám esetén. Mindezek mellett, hogy több helyünk marad, így vagy egyel nagyobb menetszámot, vagy vastagabb szekunder vezetéket tudunk használni.

  • Bár nem olcsó, de szerintem jó megoldás az ívhegesztéshez használt munkakábelek alkalmazása: nagyon jól formálható, kiváló vezető, kifejezetten nagy áramokra tervezettek, ergo pont ide valók.

  • Sok forrásanyag AWG-ben adja meg a kábel keresztmetszetet, egy jó átszámító app itt található.

  • Egy Ø70mm² -es ívhegesztő munkakábelből 2 menet épp befér egy sönt nélküli trafóba.

  • Ha ívhegesztő munkakábelt használunk, akkor - ezt a trükköt a számítógépes UTP hálózatépítőktől lestem el - a gumírozás megnehezítheti a kábel vezetését, amire nagyon jó megoldás egy kevés mosogatószer alkalmazása kenőanyagként.

  • Egy rövid (~15-20 cm) kivezetéssel szerelt trafó elkészítéséhez ~80-90 cm kábelhosszra van szükség.

  • ≥2V szekunder oldali üresjárati feszültség az akkumulátor-cellák ponthegesztéséhez éppen megfelelő.

  • ~500A szekunder oldali rövidzárási áram akkumulátorcellák ponthegesztésére több mint elég, >1mm-es lemezek hegesztéséhez viszont már kevés.

  • dinse-1.pngAz egyes elektróda egységek gyors csatlakozásának módját az ívhegesztési technológiában  már jó régen kitalálták: én "Dinse" vagy "Binzel" csatlakozónak ismerem. (Ez valószínűleg olyan lehet, mint a tócsi/tócsni/cicege/beré/,...: ezer neve van ugyan annak a dolognak.) Nem olcsó "cucc", de kiváló minőséget és igen gyors átszerelhetőséget nyújt cserébe. Méretét a tovább menő kábel keresztmetszete határozza meg. Én a toll felé - a könnyebb kezelhetőség miatt - Ø16mm², a sajtó felé Ø25mm² kábellel terveztem, így a "legolcsóbb", 10-25-ös méretű Dinse dugó és aljzat pont megfelelt.

  • Érdemes nagyon gondosan kimunkálni a munkakábel csatlakozási végeket!  A legjobb eredményt azzal értem el, hogy a sarukat rápréseltem a kábelvégekre, majd forrasztással gondoskodtam a jobb vezetésről. Nagy teljesítményű pákám, vagy "forrasztó lámpám" nem lévén, egy egyszerű hőlégfúvóval végeztem el a saruk forrasztását, némi lágyforrasztáshoz használt folyasztószer bevetésével (miközben könnyfakasztóan sok forrasztóónt nyel el a művelet...). A munkakábel gumiköpenyének forrasztás közbeni hűtését benedvesített rongy segítségével oldottam meg.

  Az alábbiakban néhány olyan kép látható, amelyek épp egy "szívátültetés" során készültek. A MOT teljesítményével nem voltam megelégedve, így a mágneses söntöket kivettem. Emellett a korábbi Ø35mm² szekunder tekercset lecseréltem egy Ø50mm²-esre, a menetszám maradt 2 menet. A művelet eredményeként korábbi ~1,7V üresjárati feszültség megnövekedett ~2V-ra, a rövidzárási áram pedig >700A-re.

mot-2.png mot-3.png mot-5.png

 

output_voltage.png

Alkatrész lista

Itt (valamint a hasonló tartalmú további táblázatoknál) az árakat csak tájékoztató jelleggel érdemes figyelembe venni. Az adatok inkább azt tükrözik, ahogy a projekt megvalósulása, valamint a cikk írása időszakában (2018.02...2018.03) az egyes alkatrészekhez épp hozzá tudtam jutni. Nyilván nem minden esetben sikerült a legolcsóbb alkatrészt és annak a legjobb forrását fellelni.
Még sose mertem összeszámolni, hogy végül is mennyibe került a projekt, most itt az ideje ...

Megnevezés Egység Menny. Egységár [Ft] Ár [Ft] Megjegyzés
MOT db 1 - - Hibás mikrohullámú sütőből bontva
Ø35mm² ívhegesztő munkakábel m 1 1600 1600
Ø35mm² gyűrűs kábelsaru / M8 furattal db 2 390 780
10-25 Dinse aljzat db 2 760 1520
Ø20mm Zsugorcső m 0,2 310 62

(Az árak csak tájékoztató jellegűek!)


A vezérlő elektronika

    Amint az már a korábbiakban említésre került, egy olyan szabályozó elektronika tervezése volt a cél, ami nem csak az időt, hanem a MOT teljesítményét is képes vezérelni. A feladat erőteljesen hasonlít egy sima váltakozóáramú teljesítményszabályozáshoz, amikre szintén számtalan leírás és akár kész modul is található a neten. Igyekeztem olyan áramkört tervezni, amihez egy arra fogékony személy bontott alkatrész készletében nagyjából minden megtalálható, azaz minimális befektetéssel gyorsan elkészíthető. 

   A váltakozó áramú környezetben a teljesítmény szabályozása legegyszerűbben a fázis hasítás elvén lehet kivitelezni, erről elég részletes leírások találhatóak itt és itt. Úgy tűnt, hogy ezt a technikát (dimer/dimmer) többnyire fényforrások szabályozására használják leginkább, de - utánajárva a neten a témának - sok teljesítményszabályozással foglalkozó cikk és projekt dimert használ az induktív terhelésekkel (motorok, transzformátorok) kapcsolatban is. Gondoltam kipróbálom, hátha beválik nekem is.

    Számos forrásanyag áttekintése során Giorgos Lazaridis projektje fogott meg leginkább. Bár időben egy elég veretes (2010.01.01? hmm...) cikkről van szó, amiben részletesen ismerteti az áramkörének működését, de megnyerően elegáns az alapötlete és frappánsan egyszerű az elektronika. Olcsó alkatrészekből áll, ráadásul a triakon és az optodiakon kívül mindenem volt. A DC feszültség vezérelte elektronika további lehetőségeket rejt magában (amit még én is dédelgetek magamban), hogy pl.: az analóg vezérlésről egy komolyabb, pl.: Arduino nano alapú vezérlésre lehessen áttérni viszonylag egyszerű megoldásokkal. 

  Azonban Lazaridis projektje csak a teljesítményszabályozást teszi lehetővé, így a kapcsolást kissé továbbfejlesztettem, hogy az időt is be lehessen állítani. Az eredmény az alábbi lett.

  spot_welder_0_0_1_2.png


    Az eredeti cikk részletesen ismerteti az áramkörének működését, így itt nem is térek ki erre. Viszont nézzük meg, hogy a kapcsolás miben tér el Lazaridis eredeti projektjéhez képest!

       Az eredeti fázishasító áramkört - ebben a kapcsolásban az NE556 második tagja - R8, PT1, C4, R10, P2, R11, Q1 és R12 komponensek alkotják, ebben nincs semmi lényegi változtatás (néhány alkatrész értékén kívül). Azonban a nullátmenet érzékelését (ZCD, Zero Carrier Detect) egy picit átdolgoztam, az alapja egy 4N25-ös optocsatoló. No, nem saját az ötlet: a cikk kommentjeiben (pontosabban Islam Qabel billentyűzetéből) van rá utalás, hogy valószínűleg működhet a ZCD így is. Igaza volt! Korábbi (sajnos már sok-sok évvel ezelőtti) tapasztalatok alapján illesztettem be R3-at az optocsatoló fotó-tranzisztorának bázisa és emmitere közé, ugyan is meglehetősen érzékeny tud lenni a 4N25 nyitott bázissal. Ebben az alkalmazásban igencsak erős zavarok és mágneses terek vannak, így ezzel elé mentem a lehetséges problémának. 

    A kapcsolás további módosítása is végtelenül egyszerű: az NE556 első tagja és R7, P1, C2 komponensek által alkotott monostabil multivibrátor (monoflop) engedélyezi a fázishasító monoflop működését, a beállított/kívánt ideig. Amíg az első monoflop aktív, addig a második monostabil "nincs resetelve", azaz pöröghet (pin5 → pin10). Emiatt - pontosabban Q1 jel invertáló funkciója miatt - viszont meg kellett oldani, hogy inaktív állapotban ne kapjon vezérlést az optodiak. Ezt a feladatot D2, Q2, R13 komponensek látják el: ha inaktív az első monoflop, akkor az OUT1 kimenet (pin5) alacsony szintű. Ez az alacsony szint lehúzza D2 katódját és egyben Q2 bázisát is. Q2 zár, így az emmiterén nincs feszültség az optodiak LED-jének meghajtásához. Fordított esetben - tehát, ha az első monoflop aktív, azaz éppen hegesztünk - D2 zár, így az áramkör működése az eredeti projekttel azonos módon zajlik. 

   Egy további apró módosítás található még a kapcsolásban: az első (időbeállító) monoflop indításánál meg kellett oldani, hogy a "start" gomb nyomva tartásától független legyen az időzítés időtartama. Ezt is az 555-ös kapcsolásoknál szokásos módon oldottam meg (R4, R5, C1, és R6 komponensek).

   A BTA41 triak 40A folyamatos és a 400A impulzus terhelési kapacitása ebben az alkalmazásban bőven elég, de a biztonság kedvéért egy kisebb hűtőbordára szereltem. Érdemes "nem elhagyni" az R20 és C10 alkotta induktív terhelések esetén alkalmazandó zavarszűrő tagokat.

 A kivitelezésnél szétválasztottam a kis és nagyfeszültségű oldalt, az eredmény (próbanyákon) az alábbi képeken látható. 

control_panel_1.jpg control_panel_2.png
kutyu_1.jpg

  

    Mind az eredeti, mind a módosított kapcsolás egészen jó modellezhető és elemezhető szimulátor programokkal. Teszt gyanánt a National Istruments Multisim egy korábbi (ha minden igaz V10.4) próba verzióját engedtem rá a saját kapcsolásom egy egyszerűsített módozatára. A kapcsolásom néhány érzékenyebb alkatrészeinek értékét is így ellenőriztem. Az alábbiakban egy olyan szimulációs mérés oszcilloszkóp ábrája látható, ahol a teljesítményt vezérlő DC feszültség változik a maximálistól 0V-ra, 3 lépésben. 

szabalyozas_valtoztatasa.png

   A virtuális szkóp csatonái az alábbi értékeket mutatják:

  • első/felső csatorna: a 4N25 optocsatolót meghajtó 100Hz-es jel (ZCDIN)
  • középső csatorna: a  második monoflop reset (pin8) jele (ZCD),
  • harmadik csatorna: az optodiak vezérlő jele.

   Bár az eredeti Lazaridis cikk szerint is egész jól érhető az áramkör működése, de itt talán még látványosabban mutatkozik meg a lényeg. A második monoflop minden nullátmenet környékén triggerelődik, azaz akkor startol. Kimenete magas szintű lesz, amit egészen a beállított (C4, PT1, R8) késleltetés idejéig tart, majd ismét alacsony szintű lesz. Q1 miatt a tovább menő jelszintek invertálódnak, így végső soron késleltetve kap pozitív jelet az optodiak LED-je. Ennek hatására a triak a nullátmenethez képest a beállított késleltetési idővel később gyújt be. A következő nullátmenetkor egyrészt újra indul a monoflop, másrészt a triak is kikapcsol. Ahogy a második monoflop vezérlőfeszültsége csökken (CONT2, pin11), úgy csökken a késleltetési ideje is, vagyis a triak hamarabb gyújt be, nagyobb lesz a kimenő teljesítmény. Ha a vezérlő feszültség eléri a 0V körüli értéket, úgy az optodiak folyamatosan kap vezérlést, így a triak teljes félhullámnál vezetni fog, a kimenő teljesítmény a maximális lesz.

   Lazaridis a cikkében "őrült diszkófény"-ként emlegeti azt a hatást, amikor a maximális vezérlőfeszültéség mellett a késleltetési idő nagyobb, mint a félhullám periódus ideje (100Hz →10ms), amit tényleg így van. Egyrészt teljesen megvadul tőle az elektronika, másrészt, aki nem fényforrással lövi be a készülékét, hanem lesz olyan bátor, mint én voltam az első próbánál, és egyből a MOT-al kezdi, az még furcsább és egyben riasztóbb tapasztalatokkal gazdagodik...

 A kapcsolásban megadott értékekkel a kész ponthegesztő - a préssel, hegesztés közben - az alábbi gyakorlati (mért) paramétereket tudja:

min max megjegyzés
hegesztési  idő [s] - ~7 "papíron" 6s a max érték, én ennyit mértem

szekunder rövidzár áram [AC A]

98 ~490 A MOT-tól (nekem egy 900VA-es van (MD-901EMR-1) és a teljes ponthegesztő kivitelezésétől igen nagymértékben függ.
Szekunder üresjárati fesz. [AC V] 0,26 1,94 Nyitott prés mellett
a) primer oldali áram [AC mA] - 20,4 Csak a vezérlő elektronika és  a ventilátor működik
b) primer oldali áram [AC A] - 4,03 Nyitott prés mellet (azaz nincs hegesztés, de a trafó aktív)
c) primer oldali áram [AC A] 8,05 486A szekunder oldali hegesztési áram alatt

 

A mérések közben készült néhány felvétel

(A fekete lakatfogós a prés oldalon a szekunder áramot, a sárga multiméter a primer oldali /230V-os/ áramfelvételt méri)

meres-1.png meres-2.jpg meres-3.jpg

 

Rövidzáras mérés

   A kíváncsiságtól hajtva (no meg, evett a sárga irigység, hogy néhol "800-900A-t is simán tud"-ként emlegették a vérmesebb fórumozók a saját kütyüjüket) összeraktam egy a szekunder oldalon teljes rövidzáras mérést is. Így egy 2x24cm hosszú, Ø25mm² kábelekből alkotott rövidzár hurkon 725A-t mértem, ~13.3A primer oldali áramfelvétel mellett (miután persze az első sikertelen próba után kicseréltem a biztosítékot egy 15A-esre....). Így már viszont elég rendesen melegedtek a rövidzár kábelek, de a trafó, annak szekunderje és a triak meg se érezte a terhelést (pedig gyötörtem rendesen a kütyüt: áramkör elindít, áram felszabályoz, fénykép.... a fr@ncba!... rossz lett a kép .. .elölről az egészet... most nem látszik az érték...ismét! ... nagyon csillog a műszer kijelzője ...megint .... wáhhh...).
Ha már rövidzár mérésben vagyok, akkor gondoltam megmérem a teljesen leszabályozott (minimális) teljesítmény mellett is a rövidzárási áramot: 98A szekunder, 0,77A primer az eredmény.

rovidzar-1.jpg rovidzar-2.jpg rovidzar-3.jpg

 

 

 Néhány gyakorlati tapasztalat

  • Ezt talán meg sem kell említenem, de figyelni kell az optodiak típusára! Ebben a kapcsolásban kizárólag olyan alkalmazható, amely NEM nullátmenet kapcsolós/érzékelős! Keressük az un. "random phase" opto diakokat  pl.: MOC301x, MOC302x, MOC305x, stb.)

  • Az áramkör felélesztésénél kulcsfontosságú a fázishasítást végző késleltető áramkör helyes belövése. Én (az első próbát kivéve) ezt a MOT helyett bekötött hagyományos izzóval működtetett hegesztővel végeztem: maximális CONT2 (pin11) vezérlő feszültség mellett PT1-et addig állítottam, amíg az izzó majdnem teljesen "elalszik". Ezt a különböző PT1 állások mellett többször kell ellenőrizni, a beállítást finomítani. 

  • Az eredeti cikk kommentelői közül "PUNiSH3R" javaslata szerint PT1-et valóban érdemes helikális kivitelben beépíteni, még így is elég körülményes megtalálni az optimális PT1 értékét.

  • Már a tervezés során úgy gondoltam, hogy a ponthegesztő nem fog 10A-nál többet fogyasztani, de a kísérletezés alatt a BTA16-600, sőt a BTA24-800-as triakokból hamar kifogytam. A BTA41-600 bizonyult elnyűhetetlennek.  
     
  • A tapasztalatok alapján a start gomb "nyomva tartásának mentesítése" nem sikeredett igazán kielégítően: így nagyon érzékeny ez az áramkör. Képes akkor is elindulni, ha pl.: a kapcsolót éppen csatlakoztatom... Tehát ezt majd még át kell tervezni...

  • Bár egy nagyobb 12V-os, PC táp bontásából származó ventilátor is belekerült a kész ponthegesztőbe, de nincs rá igazán szükség. Se a trafó vasmagja, se a szekunder vezetékek, de még a triak sem melegszenek annyira, hogy hűteni kelljen őket. De jól néz ki, meg zúg is, így benne maradt.

  • A kísérletezgetés és a belövés megkönnyítése miatt a nyákokba is kerültek kontroll LED-ek, de ezek valójában elhagyhatók. A kapcsolási rajzon LED4 és LED3 van kivezetve az előlapra. De talán érdemesebb lett volna, ha LED1 kerül kivezetésre LED3 helyett, mert kisebb teljesítmény esetén alig látszik LED3 fénye (a fázishasítás PWM-je miatt).

  • Egy régebbi bontott mágneskártya olvasó dobozába pakoltam bele a ponthegesztőmet, ami ~1,2mm-es acéllemezből készült. De a doboz fedelét/tetejét a későbbiekben egy nem mágnesezhető anyagúból kell majd kialakítani. Akkora mágneses mezőt gerjeszt a MOT, hogy emiatt iszonyú hangokat ad ki a bedobozolt kütyü... 
eleje-1.jpg eleje-2.jpg hatulja-1.jpg

 

Alkatrész lista

Itt megpróbáltam összeszedni az összes alkatrészt. De csak amiatt, hogy mégis láthassam, hogy ha mindent megvettem volna, akkor nagyjából mennyibe is került volna. Ebben a listába nem szerepel a próbapanel, vezetékek, biztosíték + ház, a 230V-os beépíthető aljzat, stb., azaz koránt sem teljes. (Az árak és a megnevezések forrása a HE store., 2018.03)

Megnevezés Egység Menny. Egységár [Ft] Ár [Ft] Megjegyzés
1000uF/25V db 1 30 30
22uF/63V db 1 11 11
47nF/100V db 1 13 13
10uF/63V db 1 7 7
100nF/630V db 2 89 178
100nF/50v db 3 8 24
1k5 db 6 5 30
10k db 3 5 15
510Ω db 1 150 150 0,5W
820k db 1 5 5
1N4148 db 1 7 7
1N4004 db 1 4 4
100k helitrim db 1 115 115 trimmer, helikális! (64Y)
100k poti db 1 373 373 PC16SH, Ø6mm tengely, lineáris
250k poti db 1 456 456 PC16SH, Ø6mm tengely, lineáris
fekete/piros Pot.gomb db 1 79 79 GMN-4RD, 6mm
fekete/sárga Pot.gomb db 1 83 83 GMN-4YL, 6mm
Táp. csat. aljzat db 1 165 165 SN 10M, fém/műanyag, 2,1 x 5,5 mm
Táp. csat. dugó db 1 35 35 SN 10-9, 2,1 x 5,5 x 9 mm
DIL-14 db 1 10 10 Lemezes IC foglalat
DIL-6 db 2 25 50 Lemezes IC foglalat
TOP3 hűtőborda db 1 494 494 SK 104/25,4/LS (14K/W, fekvő)
LED Piros, Ø5mm db 1 24 24 L-53 IT, transzparens
LED Zöld, Ø5mm db 1 24 24 L-53 GT, transzparens
LED Zöld, Ø3mm db 3 26 78 L-934LID 2mA
4N25 db 1 59 59
MOC3020 db 1 95 95
DB103 graetz db 1 42 42 1A/200V
78L09 db 1 50 50
NE556 db 1 95 95
BC548B db 2 6 12
BTA41-600 db 1 714 714 40A/600V
Nyomógomb, záró db 2 102 204 PS 10B RD, záró, piros

(Az árak csak tájékoztató jellegűek!)

 

A hegesztő toll

   A hegesztő tollat kifejezetten az akkumulátor cellák ponthegesztésére szántam, ahol is nem kellenek akkora áramok, vagy épp csak lényegesen rövidebb ideig. A könnyebb kezelhetőség érdekében  a ponthegesztőtől futó vezetékek keretmetszetére csak Ø16mm²-t választottam, ~60-70cm-es hosszban, ívhegesztő munkakábelből. A vezetékek egyik vége Dinse dugókban végződnek, a másik végük egy-egy szigetelt érvéghüvelyen keresztül egy 16-os sorkapocs (csoki) szemekhez csatlakozik.  A sorkapcsos megoldás egyrészt jól rögzíti a munkakábelt, másrészt könnyen cserélhetővé teszi az elektródát. Az elektródák egy Ø2mm-es egyeres vörösréz vezetékből került kialakításra.    

    A sorkapocs szemek rögzítését úgy oldottam meg, hogy középen megfúrtam, majd egy vezető réteg nélküli üvegszálas lemezek közé szorítottam/csavaroztam őket. A sorkapcsokat tartó lemezeket egy hőre nem lágyuló szigetelő anyagból készült (esetemben bakelit) pálcára rögzítettem, ami munka közben egy kis tartást ad a kábeleknek, így egy kicsit kényelmesebb a tollal történő munka is. A ponthegesztés indítását egy panelba forrasztható mikrókapcsolóval oldottam meg, amelyet a toll feje környékén kapott helyet. A kábelek + pálca + mikrókapcsoló kombót egy zsugorcső tartja össze. 

 

toll-1.jpg toll-2.jpg toll-3.jpg

 

Néhány ponthegesztési próba azonos hegesztési idővel, különböző áramerősségekkel,  ponthegesztő szalagokon:

spot_weld_probe.png

 

 Néhány gyakorlati tapasztalat

  • Elektróda kivitelezésében csak és kizárólag vörösréz alapanyagokban érdemes gondolkodni.

  • A toll ebben a kivitelben melegszik ugyan, de egyáltalán nem kényelmetlen módon. Volt, hogy több órát birkóztam a tollal, mégsem éreztem elviselhetetlennek sem a kábelek, sem az elektródák környékén a melegedést. Inkább a kábel súlya, merevsége volt már a vége felé zavaró.

  • Az egyszer már jól belőtt idő és áramerősség értékeket elég körülményes ismét megtalálni a potikkal. Még egy indok, hogy érdemes lesz majd a mikrokontrolleres irányba elkalandozni. 

  • Némely helyzetben kifejezetten kényelmetlen a mikrókapcsoló elérése, így hamarosan egy lábkapcsolós indítást is fog kapni a ponthegesztő.

  • asztal.pngAz egyoldalas kétpontos ponthegesztés gyakorlati technikáját ne a csupasz asztalon kezdjük el elsajátítani...

 

Alkatrész lista

    Ebben a kontextusban nincs értelme a tételes listának (nem igazán kapni 2 db sorkapocs szemet, de nagyon nem szépen néznének akkor sem rám, ha pl.: 1,2m munkakábelt kérnék), de ha már így kezdtem az elején, akkor már így is folytatom...

Megnevezés Egység Menny. Egységár [Ft] Ár [Ft] Megjegyzés
10-25 Dinse dugó db 2 580 1160
Ø16mm² ívhegesztő munkakábel m 1.2 850 1020
Ø16mm² sorkapocs db 1 370 370 Kanlux, 16mm2, 12 tagú műanyag, fehér
Ø20mm zsugorcső m 0,1
Ø2mm vörösréz huzal m 0,05

(Az árak csak tájékoztató jellegűek!)

 A hegesztő "prés"

  A prés tartószerkezete egy 320x120x8-as rétegelt falemez alapra szerelt 35x17-es párnafa és 45x22-es tetőléc anyagokból kialakított "létra" váz. A karok 15x15-ös négyzetes alumínium zártszelvény profilból készültek, hosszuk 220mm. Az egyes karok végén az Ø8mm-es vörösréz elektródákat egy-egy erősített kivitelű autó akkumulátor bronz saru tartja. A ponthegesztő és a saruk között ~60cm hosszban Ø25mm²-es ívhegesztő munkakábelből lett kialakítva az elektromos kapcsolat. 

pres-1.png pres-2.png pres-3.png

  

 Néhány gyakorlati tapasztalat

  • A fa kalodába elhelyezett fém nyomókar nem igazán ad stabil megoldást. Bár van a váz belső részénél és a mozgatható fém kar között mindkét oldalon egy-egy nagyobbacska alátét, de sajnos így is néhány mm az oldalirányú "kotyogás", ami az elektródák távolságában már 3-4 mm. Emiatt a a munkadarabok rögzítése az elektródák között elég körülményes. Ezt is majd még fejleszteni kell...

  • Az elektródákat csak is vörösrézből érdemes kivitelezni. Bár sok helyen említették, hogy halott ötlet, de  próbálkoztam sárgarézzel is. Igazuk volt, nem jött be: a magas cinktartamú sárgaréz ötvözetek (keményforrasztó pálcák) nagyon nem alkalmasak a nagyobb hőmérsékleten. Bár csábítóan olcsón hozzájuk lehet jutni, de csak a szenvedés volt velük.   

  • A présem méretei látványosan bebizonyították, hogy a jó minőségű ponthegesztés elérése érdekében valóban komoly nyomásnak kell kitenni a munkadarabokat. Erre az ilyen méretű nyomókar nem alkalmas, így hát a későbbiekben meg kell azt hosszabbítanom. 

  • Néha nagyon hiányzott egy harmadik kéz, ami indítaná a hegesztést, azaz kell egy lábkacsoló! Szerencsére olcsón be lehet szerezni, már ha valaki türelmes. 

  • A komoly hegesztési áramok miatt komoly melegedésre is számítani kell. Munka közben érdemes figyelni a vezetékek hőmérsékletére. Az elektródákat, és az azokat tartó sarukat nem nagyon érdemes puszta kézzel ellenőrizni. Az első ilyen próba után mindenki számára világos lesz, hogy miért is: az igazán forró és a hideg saru ugyan úgy néz ki...

  • alja.pngMivel semmiféle tapasztalatom nem volt a ponthegesztéssel kapcsolatban, nem ismer(t)em a különböző fogásokat, így sokat segített az, hogy a prés alappaneljének aljára laminált parketta alátét szivacsot ragasztottam. Már nem csúszkál egyáltalán kütyü, emiatt viszont határozottabban kevesebbszer égetem meg magam ... 

 

izzas-2.jpg szog.jpg

   

Alkatrész lista

Csak a a főbb darabokat megemlítve, néhol már sem árat, sem mennyiséget nem tudok kötni a tételekhez.

Megnevezés Egység Menny. Egységár [Ft] Ár [Ft] Megjegyzés
10-25 Dinse dugó db 2 580 1160
Ø25mm² ívhegesztő munkakábel m 1.2 1100 1320
Ø25mm² gyűrűs kábelsaru / M8 furattal db 2 325 650
Erősítet akkumulátor sarú pár 1 1650 1650
15x15 alumínium zártszelvény m 0,44
Ø8mm vörösréz rúd m 0,06 elektródáknak
35x17 párnafa m OBI-ból
45x22 tetőléc m OBI-ból

(Az árak csak tájékoztató jellegűek!)

 

Összefoglalásként

    Úgy gondoltam, hogy nem csupán olyan leírást szeretnék kiadni a billentyűzetemből, ami csak a sikereket ismerteti, hanem a melléfogásaimat is kiírom magamból, remélvén, hogy a hozzám hasonló - a ponthegesztésről semmit sem tudó, de arra affinitást érző - érdeklődőnek valamilyen szintű segítséget tud nyújtani. 

Ugyan nem ismerem a korábban emlegetett 'bóti' távolkeleti vezérlő elektronikákat, de összeszámolva az alkatrészek árait: ha mindent vennem kellett volna, akkor talán megkockáztattam volna akár két analóg, vagy egy digitális kijelzésű modul kipróbálását. Bár akkor elmaradt volna a kísérletezgetés izgalma, valamint az alkotás élménye. 

A következő posztomban - immáron felvértezve egy akkucella ponthegesztésére képes kütyüvel - a csavarbehajtók li-ion-os cellákra való átalakítási műveleteit és az aközben szerzett tapasztalatokat fogom ismertetni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://electrodiy.blog.hu/api/trackback/id/tr5813749640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BTSoft 2018.03.22. 20:53:21

Úgy tűnik, hogy elértem a blog.hu méretkorlátját, mert nem tudom tovább javítgatni a bejegyzést. Így kommentben jelzem, hogy miközben szétrobbantottam a kütyümet - végre kap egy csini dobozolást - akkor vettem észre, hogy a kapcsolási rajzon a P1 és P1 értéke fel volt cserélve, a rajzon javítottam. (Egyébként P2 értéke elég széles határok között mozoghat, akár maradhat 250K is, a lényeg, hogy a CONT2 (pint11) lábra a tápfesz 2/3 részénél nagyobb érték is juthasson.)

BTSoft 2018.03.22. 20:57:41

(Szóval P1 és P2 igaziból)

Balogh _József 2018.03.22. 21:07:02

Roppant jól összeállított és rendkívül ügyes dolog a mikrohullámú sütőalkatrész felhasználás. Annál is inkább elismerésem, mert hosszú évtizedeken át dolgoztam olyan helyeken, ahol az alkatrészek és gépek gyártásánál alkalmaztuk a ponthegesztést és a vonalhegesztést.Méghozzá érdekesség, hogy rézlemezek, TITÁNLEMEZEK ponthegesztésénél valamint acéllemezből és ALUMÍNIUMBÓL készült csövek hossz és kerezstirányú hegesztésénél. A csövek szalaganyagból előzetes hidegalakítással készültek.
Gratuláloka SZERZŐNEK!!
Balogh József
Pécs

msandor77 2019.01.01. 21:48:44

Szia!

Napok óta emésztem az itt olvasott MOT DIY instrukciókat, illetve az arduinos postodét, és lenne egy nagyon fontos kérdésem: több különböző szekunder kábel méretet is megadtál, igazából melyik a valódi?
- "A szekunderét 3 menet Ø16mm² ívhegesztő munkakábel alkotja"
- "Egy Ø70mm² -es ívhegesztő munkakábelből 2 menet épp befér egy sönt nélküli trafóba."
- "Emellett a korábbi Ø35mm² szekunder tekercset lecseréltem egy Ø50mm²-esre, a menetszám maradt 2 menet."

Ez négy különböző keresztmetszetű kábel!

Én is belevágtam egy MOT alapú kézi ponthegesztő építésébe, de mivel nem olcsó a vastag kábel, nem szeretnék feleslegesen vásárolni...
Egy youtube videóban láttam, valaki autós bika kábelt használt erre a célra, ha kellően vastag, az is használható (épp van kéznél).
Kérlek segíts a szekunder kábel kérdést tisztázni!

Illetve érdemes meghagyni a mikró gyári lágyindítóját, akkor is, ha elektronika vezérli a primer oldali betápot?

Előre is köszönöm a válaszod!

BTSoft 2019.01.13. 08:49:55

@msandor77: Szia!

Sajnos/vagy épp nem sajnos nem vagyok a téma felkent szakértője, így a válaszomat csak és kizárólag az építési, kísérletezgetési tapasztalataim formálják.

A szekunder oldal kábelméretének megválasztása - szerintem - kompromisszum kérdése. Minél vastagabb, annál kevesebb menet fér rá, így annál kisebb lesz az üresjárati feszültség. Kis üresjárati feszültség esetén csak kisebb és tiszta munkadarabokkal lehet dolgozni. Viszont cserébe nagyon nagy rövidzárlati áram nyerhető ki, ami rövidebb hegesztési időket és szebb varratot eredményez (nem ég meg pl.: a ponthegesztő szalag).

Én úgy gondolom, hogy egy ilyen ponthegesztőben a Ø70mm² már túlzás. Ø16mm² esetén - nekem - 500-700A-nál több ritkán jön ki a trafóból, ez egy vastagabb ponthegesztő szalag esetén más sokszor határeset, bár inkább többnyire kevés, de kétségtelen, hogy valószínűleg csak akkucellák hegesztésére lesz alkalmas a kütyü. A Ø35mm² és az Ø50mm² keresztmetszetű kábel szerintem a jó választás, ilyen esetekben nem túl alacsony a kapocsfeszültség, és nagy áramokkal lehet számolni.

DE! Nagyon sok múlik azon, hogy a szekunder és az elektródák között milyen minőségű a csatlakozás és milyen keresztmetszetű a kábel. Sajnos ez annyira számít, hogy teljesen agyon lehet vágni a teljesítményt egy hevenyészetten kialakított elektródavégződéssel. Az a tapasztalat, hogy a jó megoldás abból áll, ha a szekunder oldali vezeték megszakítás nélkül, minél rövidebb hosszúságban egyből megy az elektródákhoz.
A bika kábelről: akár az is jó lehet, de ami nekem van vagy eddig voltak, azoknak túl vastag a szigetelése a vezető keresztmetszetéhez képest. De nem muszáj az ívhegesztő munkakábelekhez ragaszkodni, én a miatt választottam ezt, mert kifejezetten nagy áramokra tervezték őket, mégis hajlékonyak, könnyű velük dolgozni, de kétségtelen, hogy nem olcsók. A HE fórumokon sokan írtak mindenféle ügyes megoldásokról a szekunder kialakításával kapcsolatban, érdemes átfutni őket.

A lágyindító beépítése esetén a rövid hegesztési impulzusokról biztosan lemondhatsz, így pl.: az akkucella hegesztésre nem lesz jó a készülék. Ha primer oldali indítási túlterhelés miatt gondolkodsz ezen, akkor inkább a mikrovezérlős megoldást javaslom. Egyrészt ott szoftveres nullátmenet kapcsolás van, másrészt szoftveresen lehet szimulálni egy lágyindítást (sinusMax) is. De nekem erre nem volt szükségem, a firmware nem is tudja, de ha van rá igény, akkor szívesen 'belefejlesztem'.

msandor77 2019.01.13. 09:57:50

@BTSoft: Szia!

Köszönöm a válaszod!
A lágyindítót elfelejtem, meg a gagyi bikakábelt.

Kaptam jó sok 16mm2-es vezetéket, arra gondoltam, hogy leszedem róluk a szigetelést, és összefonok 3-4 eret, azt szigetelőszalaggal körbetekerem, és ez lesz a primer kábel, amit közvetlenül kivezetek a dobozból, nem lesz csak egy kötés, az elektróda miatt.
Egyáltalán van bármi értelme a minél vastagabb szekunder kábelezésnek, ha az elektróda már csak 2-3mm átmérőjű? Úgy is ő fogja korlátozni a maximális áramot, nem?

A teljes HE fórumát átolvastam ebben a témakörben, próbáltam a hasznos tanácsokat összegyűjteni.

Mekkora szekunder oldali feszültségre van szükség (terheletlenül) szép varratok készítéséhez 0,15 mm-es vastagságú nickel szalaghoz?

BTSoft 2019.01.13. 13:00:59

@msandor77: Szigszalag helyett javasolnám a szekundert(!) 2 réteg teflon szalaggal szigetelni (gázosok vagy a vízvezetékszerelők használják), az jobban bírja a melegedést. A szigszalag borítékoltan fejfájást fog okozni a huzamosabb használat során. A minél vastagabb kábelnek van értelme: nem ott veszik el az energia. A kisebb átmérőjű elektródáknak nagyobb lesz az ellenállása, ergó majd melegedni fognak, esik rajtuk némi feszültség. De ezzel nem tudsz mit kezdeni, hiszen a munkaanyagot jól meg kell tudni közelíteni. Mostanában (a 4. ponthegesztő típus után) én így is már Ø4-6mm elektródákat használok. Max annyit, hogy azokat is minél rövidebbre méretezni, és így a veszteséget minimalizálni. Ha vékony az elektródák kábele, akkor azon esik majd viszonylag nagyobb feszültség, kisebb lesz a hegesztőáram, melegednek, rosszabb lesz a hegesztés minősége, stb. Épp itt (electrodiy.blog.hu/2019/01/12/impulzusszamlalos_ponthegeszto_atmega328p_avr_mikrokontrollerrel_v0_0) írtam a napokban az újabb tapasztalataimról...

Tapasztalataim szerint a 2,2...2,7V a már jó üresjárati feszültség (1,7V-nál is próbálkoztam, de csak a kínlódásra emlékszem, a sikerélményre nem igazán...).

msandor77 2019.01.13. 15:43:04

@BTSoft: vettem teflon szalagot, de ez nem ragad, a szigszalag pedig 90C fokig üzemképes, terveim szerint annyit nem fog elérni a trafóm. Ezt egyrészt mérni fogom, másrészt teszek egy hővédő áramkört, ami megszakítja a primert.
A 16mm2-es vezetékkel 3 menettel kerek 2V- jött ki terheletlenül, elvileg 2,7V lesz 4 menettel, nemsokára kipróbálom, de ha 4 menetre lesz szükségem, akkor bajba leszek, mert nem fogok tudni elég vastag vezetéket beletuszkolni. Kicsi a nyílás, csak 16x26mm...

msandor77 2019.01.13. 16:44:58

@msandor77: szerkesztés:

találtam egy 21-26 mm2 közötti kábelt, sikerült 3,5 menetet feltekernem, kereken 3V lett a kapocsfeszültség.

BTSoft 2019.01.13. 16:50:16

@msandor77: Az több mint szuper!! Majd írj a végeredményről is! :)

msandor77 2019.01.13. 16:58:01

@BTSoft:

Ha megérkezik a vezérlő áramkör és az elektróda kínából, akkor össze is fogom rakni az asztalon, és ha működni is fog, akkor szépen bedobozolom.
Az a legkevesebb, hogy beszámolok róla!

Fecdesign 2019.03.27. 08:29:28

Üdv BTSoft
Tetszik a kütyü.Én is dédelgetem már egy ideje magamban a gondolatot,hogy készíteni
kellene egy ponthegesztő készüléket.A spot velder V0.0.1 kapcsolási rajzának a nyák tervét megtudnád osztani,ha nem probléma?
És még egy kérdés a 12v ac tápként gondolom megfelel egy mezei adapter is?
Előre is köszi.

BTSoft 2019.04.06. 14:28:36

@Fecdesign: Szia!
Ehhez a kapcsoláshoz nem készült NYÁK, próbanyákon lett kialakítva. (Csak a V0.0.5-ös mikrovezérlőshöz ponthegesztőhöz készítettem panel tervet, annak a leírásában az meg is található). A 12V esetében arra kell figyelni, hogy a nullátmenet érzékeléséhez váltóáramra van szükség. Egy sima mezei adapter, ami DC-t ad, az nem jó. (Még a tarfót sem tudod belőle kibányászni, mert hogy azok többnyire kapcsolóüzemű tápok) Esetleg kísérleteztethetsz azzal a megoldással, amit már az említett újabb (V0.0.5) digitális ponthegesztőmnél próbáltam ki: közvetlen a világítási hálózatról (~230V) meghajtani a 4N25 vagy a H11AA1 optocsatolókat. Ilyen esetben az analóg áramkört működtető DC +9V akármilyen táppal megvalósítható.

Róbert Rendes 2019.04.10. 20:11:51

Üdv BTSoft !
A trafó primer oldali vezérlése már régóta foglalkoztatott. A fenti leíráshoz gratulálok. Nekem van egy gyári gépem, amivel szalagfűrész lapot lehet összehegeszteni. Az elve hasonló, mint a ponthegesztőé. A trafó teljesítménye sokkal nagyobb, mint a mikrohullámú sütő trafójáé, és a trafót 2 fázis táplálja meg. Mivel a primer oldalon kettő ellen-párhuzamosan kapcsolt tirisztorral van a fázishasítás megoldva, a nagy teljesítmény miatt 50 A-es a tirisztort, nem triakot használnak, a hálózat nulla átmenetét egy 2 tranzisztoros kapcsolással érzékeli, ez a nulla átmenet egy 555 időzítő IC-t elindít minden nulla átmenetnél, az 555 IC 3-as kimenete egy darlington tranzisztorral egy impulzus trafó primer tekercsére ad egy impulzust. Az impulzus trafónak kettő szekunder tekercse van, ezek gyújtják be a megfelelő tirisztort. Mivel a működés ideje nagyon rövid, ezért a tirisztoroknak nincsen hűtőbordája. Ami a kapcsolásban érdekes, az az, hogy az 555 IC minden nulla átmenetnél indítva van, és a tényleges hegesztést az IC időzítő áramkörének zárásával lehet indítani, azaz ha egy nyomógomb meg van nyomva, az 555 IC-nél akkor indul el az időzítés. A nyomógombot itt folyamatosan kell nyomni, a hegesztés végéig, és a kikapcsolás az automatikusan megtörténik, mikor a fűrészlapok össze nyomódnak. Belül végállás kapcsoló van, ami kikapcsolja a hegesztési folyamatot. A gép 60mm széles és max 1,5 mm vastag fűrészlapot képes össze hegeszteni. Ez a berendezés ponthegesztésre is alkalmas lenne, csak egy időzítővel kell a nyomógombot kiváltani, akár több impulzussal is tudna hegeszteni. Még egy érdekesség, a berendezés ki van egészítve egy rendkívül egyszerű lágy indítással, ami nagyon rövid idejű, ennek funkcióját nem kell bemutatnom. Az impulzus trafó áttétele 1:1:1, indításnál csak egy db impulzust ad, így is biztonságos a gyújtás. A potikkal a teljesítményt folyamatosan lehet fokozat nélkül beállítani. Még egy érdekesség van a berendezésben, hogy az 555 IC időzítő áramköre dupla megoldású, ezzel meg van oldva a fűrészlapok kilágyítása is, azaz ha át van kapcsolva az időzítő áramköre, akkor egy másik potival nullától indulva lehet az áramot folyamatosan növelni, ezzel beállítani a kívánt hőfokot, és a lehűtést is lassan csökkentve lehet megvalósítani.
Van egy másik nagyobb teljesítményű trafóm, én azzal szeretném majd megoldani a ponthegesztőmet. Most várok egy Kínai mikrovezérlős olcsó cuccot, amivel az időzítést lehet egyszerűen megoldani. Annyira olcsó, hogy nem érdemes itthon elkészíteni.
Remélem egy kicsit tudtam segíteni, ha kérdés van segítek.

Üdv: Rendes Róbert

Herczeg István 2019.05.07. 08:51:16

Sziasztok!
Elkezdtem építeni, és a szekunder tekercsre nagyon illik az leírás: " inkább kiszenvedjük"!
Jó ötlet ez a kütyü!
Gratula,és köszönöm!
kisherczeg